A helyi ízekkel mindig fokozható egy-egy utazás, kiruccanás, vagy akár a kint élés élménye is. Valencia legjavából válogattam!

A tradicionális és eredeti paella

Ezt a legtöbben nem tudják, én pedig lelkesen szeretem róla tájékoztatni az embereket, hogy az eredeti paella bizony Valenciából ered, az az otthona. Ez annak köszönhető, hogy a város déli régiójában rizsföldek terülnek el, itt terem a paella-rizs, így értelemszerűen, jó pár ételt felhúztak erre. A paella nevű spanyol nemzeti ételben eredetileg semmiféle tengeri dolog nem volt, helyette főként csirke- és nyúlhús, zöldbab és lóbab, illetve csiga kerültek a fogásba. Vagyis, kerülnek mai napig is, ugyanis a sűrű alaplével, tűzön, serpenyőben készített, jó sok sáfránnyal fűszerezett rizses étel eredeti formájának ez részét képezi.

Hol érdemes enni? Úgynevezett "arrozería" nevű helyeken, ami szó szerint azt jelenti: rizsező. Aki esetleg félne a csigától, az találhat sima csirkés változatot is, de elérhető sok helyen az ország más régióiban elterjedt tengeri herkentyűs paella is. Sőt, ami nekem például kedvencem, ez ízlett eddig legjobban, a vegetáriánus paella, amibe babfélék, hagyma és sült paprika kerülnek. Az északi strandok mentén Valenciában - Las Arenas beach, La Malvarrosa, Patacona beach - számos étterem vár "turistabarát" paellával, mert azért azt ők is tudják, hogy a csiga van, akinek kicsit sok lenne...

Ez az eredeti valenciai paella egy Patacona beach-i étteremben, nyúllal és csirkével, ám csigátlanítva. Ahogy kell, nagy serpenyőben felszolgálva, amiből mindenki szed magának:

Bocadillo, azaz szendvics - ezúttal CSAK sonkával vagy kolbásszal

A hosszúkás, bagett-szerű kiflikbe nem tesznek mást, mint ibériai sonkát - vagy igény szerint salchichón, esetleg chorizo vastagkolbászt - és kész is a szendvics. Semmi saláta, semmi sajt, és pláne, semmi vaj vagy majonéz. A magyar ízlésnek ez talán egy kissé túl natúr, de szerintem mindenki meglepődne azon, hogy valójában milyen finom. A nagyon friss kenyér-íz, hozzá a hús füstösségének találkozása igazán jól működik együtt ebben a Spanyolország-szerte jellemző, Valenciában sok-sok helyen elérhető ételben.

Hol lehet enni? Szendvicsbárokban, amelyek részben úgy festenek, mint egy hentes, ahogy lógnak a plafonról a sonkák, részben pedig beülős helyek, mint egy gyorsétterem.

Horchata vagy Orxata

Castellano, azaz spanyol nyelven az előbbi, míg Valenciano-ul az utóbbi írásmódot használjuk erre a desszertnek is beillő italra. A tradicionális valenciai orxata chufa-ból, azaz tigrismogyoróból készül, durva megfogalmazásban egy sűrű és édes növényi tej, amit úgy lehet fogyasztani, mint egy turmixot. Minimális magtej-ízzel rendelkezik, de a nagy mennyiségű cukornak hála, ami belekerül, ez leküzdhető akadályt jelent még nekem is, aki amúgy minden növényi tejtől rosszul vagyok. Háromféle állagban érhető el, van a sima, selymes állagú, aztán a semi-granizado, ami félig-jégkásást takar, illetve a granizado, ami gyakorlatilag egy jégkása. A nyári 38 fokban el is kél, amúgy a valenciaiak mindent szeretnek, ami jégkása-formában fordul elő.

Hol érdemes inni? Úgynevezett "orxatería" nevű helyeken, azaz orxatázókban. Ezek közül az egyik legfelkapottabb a Daniel nevű, az orxata a specialitásuk, de igazából egy kávézót, cukrászdát kell elképzelnie a magyar szemnek. Egy másik, ami inkább a helyiek és a belföldi turisták körében népszerű, tradicionálisabb, a Santa Catalina, itt az orxata mellett az országszerte méltán népszerű heti betevő churros is beszerezhető annak, aki szereti. És a hangulat is klasszikus spanyolos, mozaikcsempével, tonett-székekkel, hangzavarral... :)

Orxatázás az egyik Santa Catalinában:

Fartón, a "száraz fánk"

Legalábbis én így hívom ezt a süteményt, mert fánk-jellegű ugyan, de annál valóban szárazabb, cukrozott tetejű, aránylag natúr ízű, hosszúkás formájú nasiról beszélünk. Ezt főleg az orxatába szokták tunkolni, sőt, a kettőt gyakran együtt, menüben kínálják. Valenciában ugyanis nem olyan népszerű a churros, mint pl. Madridban, itt néhány helyen lehet kapni, nem minden sarkon - de fartón szinte mindenhol van.

Hol lehet enni? Bárhol, ahol orxatát is adnak, azaz cukrászdákban, büfékben és tradicionális, nem újhullámos kávézókban is gyakran.

Agua de Valencia, azaz "Valencia vize"

18 éven aluliak számára tilos! A felnőtt olvasók viszont bátran kóstolják meg ezt a csodát. Nem olcsó, az összetevői miatt ez majd indoklást is nyer, és többnyire a turisták isszák, de ez még itt lakóként is megéri néha-néha, nézzenek turistának, sebaj! A long drinkben található vodka, gin, cava - ez a spanyol pezsgő -, illetve narancslé.

Hol lehet inni? Számos bárban, étteremben, de nem mindenhol. A spanyolosabb helyeken azért jellemzően előfordul.

Agua de Valencia:

Plusz egy: a frissen facsart narancslé

Több standon lehet venni város-szerte, de szinte minden szupermarketben van facsarógép is, így Valenciában tényleg bármikor hozzá lehet jutni egy jó kis juice-hoz. Itt egyébként dobozos narancslevek közt is lehet frissen facsart verziót beszerezni, amelyeknek a szavatossága általában 3-4 nap, ízük pedig kiváló, üti a teljesen friss szintet!

Mi a helyzet a városi narancsokkal?

Valencia utcái telis-tele vannak narancsfákkal, amelyeken a termések beérési szezonja télen, december-januárban esedékes. Ezekről érdemes tudni, hogy nem ehető narancsok, hanem díszgyümölcsök, illatuk azonban erős. Na jó, egyértelműen nem mérgezőek, meg lehet egyszer kóstolni, ahogy az én barátom is tette... De itt gyorsan rájön az ember, hogy elég keserű ízűek, és nem akar hazavinni egy vödörrel. A fogyasztásra alkalmas narancsligetek a várostól kijjebb találhatók, szerveznek ide látogatásokat is, egyébként régió-szerte sok van belőlük, így garantált a mindig friss és aránylag olcsón beszerezhető gyümölcs a háztartások számára. Hogy pontosan mitől különleges a valenciai narancs, miért lehet róla áradozva beszélni, arról pedig egy másik cikkben írok majd!

A valenciai városi narancsfákat tavaly meg is festettem, (a kép azóta elkelt):

---

Üdvözöllek a blogomon, mint a neve is mutatja, engem Virágnak hívnak, és 2023. januárjától Valenciában élek a párommal. Ez az első külföldre költözésem, és mind " friss helyiként", mind pedig "turista szemmel" igyekszem dokumentálni azt, milyen is itt lenni. Ezzel nem titkolt szándékom, hogy meghozzam a magyarok kedvét egy-egy valenciai városlátogatásra, hiszen újonnan választott otthonomról azt gondolom, lenyűgözően szerethető hely. Aki pedig a kiköltözést fontolgatja, a szememen keresztül egy kicsit jobban ráláthat, neki tetszene-e Valencia... :) A blogra felkerülő fotók mind sajátok, (vagy én, vagy a barátom készítette őket), így ezek felhasználása engedélyhez kötött!