Egy kedves olvasóm kérte, hogy járjam körbe a valenciai városi közlekedés témáját, és úgy döntöttem, a reptéri leszállástól egészen a visszaindulásig mesélek róla egy kicsit. Turistáknak, kíváncsiskodóknak, közlekedés-kedvelőknek (én is ilyen vagyok), kiköltözésben gondolkodóknak...
Budapesttől Valenciáig...
Ryanairrel heti kétszer indul gép BUD-VLC-vonalon, pont most lesz átállás a nyári menetrendre, amikor egy keddi, illetve egy szombati járatpár közlekedik majd. A korábbi gép mindig a Budapestről induló. A hétvégi járat hajnali, a keddi pedig esti, összesen 2,5-3 órás útra lehet számítani. Valenciától nem messze található Castellón, oda a Wizz Air indít gépeket, de erről bővebbet nem tudok mondani, nem használjuk, mert eddig még nem találtunk rá okot. Árak tekintetében egyik sem épp az olcsó szintet súrolja, hiába fapados, de a repjegy-díjak emelkedése nem kizárólag a spanyol desztinációkat érinti, hanem általános. Castellónról annyit tudok különféle FB-csoportokból, hogy egyenes vonatjárat van rendszeresen a Valencia Nortéra, ami a város közepén található pályaudvar és kb. egyórás az út. Tehát vészmegoldásnak ez is használható.

Valencia egy december reggeli landoláskor - jól látható a Művészetek és Tudományok Városa és a tenger is...
A VLC reptértől a városközpontig
Mint szerintem számos utazónak, az első kérdésem jellemzően nekem is az, mielőtt elindulok valahova, hogy OK, mivel jutok el legyegyszerűbben a szálláshoz? Valencia ilyen esetben maga az álom: közvetlen metrójárat van a belvárosba, két vonal is közlekedik ezen a szakaszon, az L3-as és az L5-ös. A városközponti megállók a reptértől számított sorrendben: Ángel Guimera, Xátiva, (ennél található az Estación Norte is), a Colón, (ez a "legbelsőbb belváros"), illetve még az Alameda, ami már Turia Park túlsó oldalán helyezkedik el. Ebből következik, hogy a belvárosig 1 metrójeggyel el lehet jutni, (szakaszos kiosztás van, amit a mai napig mi sem értünk, mert kétszer ugyanannyit még nem fizettünk metrós utazásért - vonaljegyet vagy időkeretes jegyet tehát ne is várjon az ideérkező budapesti.) A legegyszerűbb, ha az első jegyét mindenki a pénztárban, nem pedig automatánál veszi meg, és innentől mindig ellenőrzi, mennyi kerete maradt még, illetve tölthet rá is később, kb. 1 perc alatt pénzt az erre alkalmas automaták valamelyikénél. Kétféle jegy van, ezek közül a "jobb" a TUIN, erre szó szerint pénz kerül, míg a másik típusú utazásszámot reigsztrál fel - így inkább előbbit érdemes kérni. Sőt, a reptéri viszonylatokon ezzel olcsóbb is az utazás! Maga az út egyébként 20-30 perc közt van, megállótól függően. Tehát nagyjából annyi, mintha valaki Budapesten az Örstől elmenne a Déliig.
Ha a fáradt vándor inkább taxival utazna, mert kényelmesebbnek érzi, nyugodtan tegye meg. Nincs messze a várostól a reptér, de nyilván, attól függ, honnan nézzük, én a központot használom középpontként. Ide Ft-ra átszámolva olyan 8-10 ezerbe kerül egy taxiút, és nem, Valenciában nem kell félni a reptéri kijáratnál sorjázó, fehérre festett, hivatalos városi taxiktól sem. Merthogy errefelé nem divat hiénázni, mint a magyar-szlovák-cseh-horvát tengelyen. Akkor sem húznak le, ha nyilvánvalóan világodról nem tudsz a repülés után, nemhogy Valencia városfelépítéséről. Aki nagyon biztosra akar menni, töltse le a Cabify appot, ez a spanyol Uber gyakorlatilag. Madridban utóbbi is van, ahogy Bolt Taxi is, de Valenciában ne keresd egyiket sem. A Cabify-ban amúgy olyasmit is be lehet állítani, minthogy szóljon-e a zene, de (ez Barcelonában volt mondjuk), még kisüveges vizet is felkínált nekünk a rendszer. Illetve, a másik hasonló a Free-Now, hogy melyik a jobb, azt egy kipróbálás után mindenki döntse el maga! :)

Legelső metrózásunk, még maszkban 2021. augusztus végén a reptértől...
Mivel nem vezetünk, autóbérlésről sajnos nem tudok nyilatkozni, de azt hiszem, az inkább Castellónból éri meg. Valencia nem nagy, a belső részek még egy kevésbé fitt embernek is bejárhatók gyalog, illetve összesen 6 normál metróvonala van, plusz 3-4 olyan, (a legutolsó építés alatt), amit mi inkább HÉV-nek hívunk otthon, tehát elővárosi kötöttpályás viszonylat. De itt metró-státuszban fut, és ugyanúgy a MetroValencia üzemeltetése alatt áll.
Városi közlekedés...
A metróhálózatokat használják elsődlegesen a helyiek, nyilván vannak olyan nagyobb megállók, amelyek több járatnak is csomópontjai. Ami a buszközlekedést illeti, inkább a hosszú vonalak jellemzőek, északról délre, keletről nyugatra, központból tengerpartokra... Az legészakibb tengerpart a Playa Patacona, míg a legdélebbi El Saler. Egyik sem tartozik a városhoz, de városi buszjáratok mennek ki, elővárosnak minősülő területek. A belvárosi buszközlekedés állítólag nem a legjobb, a Turia két partja közt például nem túl jó az összeköttetés - én ezt, bevallom, még nem vizsgáltam nagyon behatóan, mert inkább sétáltunk vagy bicikliztünk, a hosszú vonalakat próbáltuk csak ki. Ezek 20-30 perces utakat jelentenek egyébként a mi lakóhelyünktől, ami a klasszikus óvárostól 15 perc sétára van. Buszjegyet applikációból a legegyszerűbb venni, ennek EMTicket a neve. A felszálláskor nem QR-kód-leolvasás van, mint Budapesten, hanem aktiválni kell a jegyet, megmutatni a vezetőnek, aki nyomtat egy papír alapú blokkot róla. Rövidebb ideig tart, mint ahogy hangzik. Egy buszjegy amúgy másfél Euróba kerül, 1, 5 vagy 10 db-ot lehet venni, de az előre megváltott jegyeket csak 60 napig tárolja a rendszer!
FONTOS: ha több járat is megáll egy állomáson / megállóhelyen, akkor LE KELL INTETNI a megfelelő számú buszt! Ellenkező esetben, ha nincs leszállója, tovább fog haladni, be se áll a megállóba.
Két keréken...
A bicikliutak kifejezetten jól kiépítettek, aktívan használják is a helyiek meg a turisták ugyanúgy, nemcsak bringával, hanem elektromos rollerrel is. Mivel ez gyors, aránylag kényelmes megoldást jelent a közlekedésre, így rendkívül népszerű lett Valenciában, s bár néha elég ijesztően tudnak elsurranni az ember mellett, azért jellemző, hogy figyelnek másokra is, nem csak őrültködve száguldanak végig a biciklisávban. Aki turistaként téved erre, és pattanna bringára, megteheti a ValenBisi app letöltésével. A díjai a biciklizésnek nem kimondottan olcsók, viszont cserébe rengeteg állomáson várják városszerte a bringák a tekerni vágyókat. Egyébként még a nem rendszeresen bicikliző lakosok és azok is szívesen használják, akik egy saját kétkerekű tárolását nem tudnák megoldani a lakásuknál. Amivel érdemes óvatosnak lenni, az a város tényleges határából történő kitekerés, El Salerben például nincs állomás... Ez személyes tapasztalatunk, nyilván, a két bolond kitekert a városból, aztán rájött, hogy hoppá-hoppá, innen bizony vissza is kell jutni. És nem, nem voltunk elég edzettek ehhez a mutatványhoz, mivel akkor már 15 éve nem ült bringanyeregben egyikünk sem. Egy hétre lehet jegyet venni, az 13,30 Euró / ember / hét, és biciklizés során 30 percenként számol még plusz díjat a rendszer. De ha közben bringát cserél az ember egy másik állomáson, és nem éri el a fél órát egy adott bicóval, akkor ingyen van.

Már igencsak fáradtan, visszafelé útküzben azon az ominózus napon, amikor messzebb mentünk, mint kellett volna...
ÉRDEKESSÉG: El Saler, amiről beszélek, nem keverendő össze a Salerrel, a Művészetek És Tudományok Városa mellett található plázával. Aminek lábánál amúgy van egy nagy ValenBisi állomás is...
Biciklibérlés más módon, turistákra szakosodott üzleteken keresztül is lehetséges, mi viszont ilyennel még nem éltünk, mert mindig egyszerűbb volt szó szerint leakasztani egy ValenBisit, mint üzleteket kutatni Valencia óvárosában, ahol vélhetően a legtöbb ilyen megtalálható.
Ki a városból, de még nem repülővel
Ha valaki kiruccantást tervez városon kívülre, mind vonattal, mind távolsági busszal megteheti. Itt magáncégekhez talál jegyeket, a Rome2Rio vagy az Omio app például jó, ha kéznél van, mert átláthatóan listázza különféle célirányokba a járatokat árakkal együtt. Onnan továbblépve pedig online minden jegyet meg is lehet venni. Valencia vasúti forgalmát két nagy pályaudvar bonyolítja elsődlegesen, a Joaquín Sorolla, illetve a Valencia Norte. Ezek közt 10 perc a sétatáv, tehát mindkettő aránylag a város közepén helyezkedik el. Adott járatokhoz egyébként a két pályaudvar közt ingabuszok is viszik az utasokat.
FONTOS: Érdemes mindig alaposan megfigyelni az online vásárolt jegyeket, hogy melyik pályaudvarra irányítanak! Amúgy pedig nem kell megijedni, itt a vasúti pályaudvarokon is van biztonsági kapus ellenőrzés, de nyilván nem kell úgy kipakolni a folyadékot, esetleg elektronikai eszközöket, mint a reptéren, csak a kis táska, nagy táska, esetleg kabát küldendő át a röntgenen. Van emellett becsekkolás is az állomáson, ellenőrzik, "lecsippantják" a jegyet és a személyazonosító okmányokat.
Valencia gyorsvasúti közlekedésben is érintett, így például Madridba 1,5-2 óra alatt el lehet jutni, ami egy közel 400 km-s távnál egész jó teljesítmény. Vannak olyan vonatok, amik a két város közt meg se állnak máshol, de természetesen közeli kisebb városokba is el lehet jutni más járatokkal, 100 km-ként nagyjából akadnak vasútállomások. Üzemeltető cégtől függően - a Renfe, az Ouigo és az Iryo a legnagyobbak -, előfordulnak olyan járatok, ahol a szállítható csomagok a repülőgéphez hasonlóan méretre limitáltak. Sima IC vonatok is közlekednek, több megállóhellyel és lassabban, de ezek a vonatok is kulturáltan néznek ki, minimum mozgóbüfés nassolni való, illetve víz- és kávévásárlási lehetőség is elérhető rajtuk. Az állomások pedig a legtöbb esetben hasonlóak egy reptérhez, kávézó, rendezett mosdó, biztonsági személyzet, de még szuvenírbolt is van - a pályaudvarokon ezekből többet is találni... Ára ennek megfelelően van is a vonatozásnak, kb. 200 km-re egy InterCity retúrjegy (tehát oda és vissza) 30 000 Ft körül mozog másodosztályra.

Feketén-fehéren: 200-300 km / órával utaztunk a gyorsvasúton
A buszozás kissé hektikusabb, ugyanis NAGYJÁBÓL van megadva megállóhely, egyébként nincs olyan jelölés, mint otthon. Ami nem definiált buszállomás, pályaudvar, ott hellyel-közzel a Google Maps alapján lehet belőni, hova is érkezik majd az autóbusz, táblát ne is keressen az ember. Számos kisebb város vonat helyett távolsági busszal közelíthető meg, szintén különböző magáncégek által üzemeltetve. Emellett nem ritkák a nagyon hosszú, országot átszelő járatok sem, amelyek 6-8-10 órás utakat tesznek meg A-ból B-be.
Hazaindulás
A reptérre kijutni már tudjuk, hogy miként lehetséges, és mivel pici reptérről beszélünk - ha nincs feladós csomag - nem is kell 2-3 órát rászámolni. 1,5 órával előbb elég kiérni, az EU-s biztonsági sor is gyorsan halad általában. Vannak persze néha latinos káoszok, amikor mintha senki nem lenne a helyén, de cserébe legalább kedvesek. Engem pont a napokban szedtek ki elég komolyan a sorból - száraz sampont használtam indulás előtt, amiről tudtam ugyan, hogy kockázatos, de nem érdekelt..., hát, mindenem csupa fehér por-maradvány volt -, de akkor is abszolút aranyosan viselkedtek. A végén még a vállam is megsimogatta a hölgy, mosolygott, pedig nem tűntem ijedtnek, és szabadkozott, hogy ez a dolguk... Mivel nincs benne Spanyolország 5 legnagyobb forgalmat bonyolító repterében a VLC, ezért a fejlesztések se érkeznek túl gyorsan, itt még mindent ki kell pakolni - folyadék, kisebb-nagyobb műszaki cikkek ugyanúgy ide értendők. Maga a reptér pedig most tart a felújításának vége felé, ami évek óta zajlik több ütemben. Egy átlátható, logikus felépítésű "aeropuertóról" beszélünk, ahol nincs mindig óriási embertömeg, így a tapasztalatlanabb utazók, első repülők számára is jó kezdet lehet, ha Budapestről Valenciát tűzik ki úticélnak.
Aeropuerto de Valencia és a modell-repülő a terminálban
---
Üdvözöllek a blogomon, mint a neve is mutatja, engem Virágnak hívnak, és 2023. januárjától Valenciában élek a párommal. Ez az első külföldre költözésem, és mind "friss helyiként", mind pedig "turista szemmel" igyekszem dokumentálni azt, milyen is itt lenni. Ezzel nem titkolt szándékom, hogy meghozzam a magyarok kedvét egy-egy valenciai városlátogatásra, hiszen újonnan választott otthonomról azt gondolom, lenyűgözően szerethető hely. Aki pedig a kiköltözést fontolgatja, a szememen keresztül egy kicsit jobban ráláthat, neki tetszene-e Valencia... :) A blogra felkerülő fotók mind sajátok, (vagy én, vagy a barátom készítette őket), így ezek felhasználása engedélyhez kötött!